
GYIK
Gyakran Ismételt Kérdések
Miért válasszam a szinkronmódszert?
Mert a szinkronmódszer a leghatékonyabb, leggyorsabb és legkellemesebb mód arra, hogy soha többé ne kelljen kiejtened a szádon, hogy nem tudsz angolul (vagy bármelyik másik nyelven, amiről most még ezt hiszed. Erre ilyen egyszerű a válasz.
Most kérdezz valami nehezebbet!:)
Jól érzem, hogy van valami hasonlóság a ti módszeretek és a jobb agyféltekés rajztanfolyam között?
Ó igen! A jobb agyféltekés rajztanfolyamok is arról szólnak, hogy valójában bárki képes arra, hogy megtanuljon rajzolni, ha nem abból indul ki, amiket a rajzórákon tanítottak neki, és ha van egy kis bátorsága máshogyan nekivágni a rajzolásnak, mint ahogyan addig. A kreativitás és az öröm, s hozzá a megfelelő eszközök használata nem csak a rajzolásban hoz kiugró eredményeket. Ez a hozzáállás a nyelvtanulásban működőképesnek bizonyult. Csak az eszköztárak térnek el némileg egymástól.
Szerintem a nyelvtan megtanulásához csak jó fenék kell. Az hogy lehet, hogy szerintetek meg nem is kell nyelvtankönyv?
Mi csak azt mondjuk, hogy mindennek eljön a maga ideje. Fontos, hogy mit milyen sorrendben kapsz kézhez. Így a nyelvtannak és nyelvtankönyveknek is megvan a helye és szerepe egyéni nyelvtanfolyamainkon, de semmiképpen nem úgy, ahogyan eddig megszokhattad.
Mi a szinkronmódszer trükkje?
Nincsenek trükkök, sem titkok. Amit volt tanulóink gyakran mondanak, az az, hogy mi tényleg elhisszük a tanulónak, hogy azt a képet, amit megálmodott magáról elérheti és mi vele együtt, ezt szem előtt tartva dolgozunk. Ez néha komolyabb munkára serkentést, máskor (gyakrabban!) kötelező pihenőre való elvonulást jelent.:) A másik, amit a tanulók mindig nagyra értékeltek, hogy a szinkronmódszerben azt kapja a tanuló, amit szeretne, és semmi fölöslegeset. „Synchron method is all you need, as you need it,” mondta egy célnyelvi munkatársunk.
Csoportos kurzusokat nem indítotok?
Felnőtteknek egyelőre nem. A figyelmünket nem szeretjük megosztani egy kurzus alatt, hiszen maximálisan a tanuló igényeire építkezünk, ami egyedi és senki igényeihez nem hasonlítható, még ha látszólag közös is a cél, mint pl. egy nyelvvizsga letétele.
A kérdéssor milyen nyelven van?
A kérdéssort a Jelentkező nem célnyelven kapja, mert nem a nyelvi készségeket mérjük fel, hanem az elszántságot, célt és motivációt szeretnénk látni. Nem hiszünk abban, hogy a „nyelvérzék” létező és mérhető dolog lenne, abban viszont biztosak vagyunk, hogy aki meg tudta tanulni az anyanyelvét, az meg tud tanulni egy idegen nyelvet is.
Mennyire intenzív egy ilyen kurzus?
Az attól is függ, hogy mennyire sürgős a kitűzött célod elérése. Valójában azonban észre sem fogod venni, hogy a nyelvvel foglalkozol, hiszen benne élsz majd, beépítve azt a hétköznapjaidba. A plusz időráfordítás ahhoz lesz hasonló, mint amikor hétvégén a hobbidba feledkezel.
Az órákat hol szoktátok tartani?
Kellemes kávézókban, ahol kiléphetsz a megszokott környezetedből, és ha elég bátor vagy, még azzal a lehetőséggel is élhetsz, hogy elhiteted a pincérrel, hogy külföldi vagy!
Általában hogy néz ki nálatok egy óra?
Az órák helyét, programját, időtartamát egyénileg határozzuk meg. Úgy tapasztaljuk, hogy a tanulók az órákat az átlagosnál kicsit izgalmasabb, kényeztetőbb szabadidős programoknak tekintik.
Láttam az árakat és más nyelviskolával összehasonlítva ez jóval többe kerül. Mi az az extra szolgáltatás, ami miatt ennyi?
Biztos, hogy jól számoltál? Nézzük meg együtt! Nehéz átlagolni, sablonosítani, nekünk különösen. De van, amit azért mindenki észrevehet az alábbi példatanuló esetéből.
Vegyünk egy példatanulót, aki 18 éves, és sikeres angol középfokú nyelvvizsgát tett. Hogyan, milyen áron érte el ezt az eredményt?
Az iskolában, ha mondjuk negyedik osztálytól az érettségiig, heti két órában tanult angolt, akkor évente 56 órát kapott majdnem ingyen, hiszen a könyveket, szótárakat, egyéb kellékeket azért meg kellett vennie. Évente nagyjából ötöt, 2000 Ft-os átlagáron.
Amikor már kezdte komolyan venni az angolt, mondjuk 7. osztálytól, magántanárhoz, nyelviskolá(k)hoz fordult segítségért. Tegyük fel, hogy hat éven át, minden héten egy órát vett. A díjak a nyelviskoláknál már 500 Ft-nál kezdődnek, és a legjobb magántanárok sem kérnek többet 5000 Ft-nál. Ezt most csak nagyjából átlagoljuk: 3000 Ft/óra. Ezzel sikerült az egyéni és a csoportos tanulást is egy kalap alá vennünk. A könyvekre, füzetekre, szótárakra éves darabszámot (3) és darabárat (2000Ft) vegyünk.
Aztán befizette a nyelvvizsgadíjat. A vizsgadíjak is nagyon változóak. Számoljunk most 25.000 forinttal egy komplex nyelvvizsgáért. A szerencsések csak egyszer, de vannak, akik ötször is befizetik.
Vegyünk egy szerencsésebb tanulót, és számoljunk összesen egy sikertelen vizsgával. A második 25.000 Ft tehát már az utolsó kiadás lesz.
De addig még számszerűsítenünk kell a ráfordított időt is. Te mennyit vagy hajlandó fizetni egy hasznosan eltöltött óráért? És mennyit érnek neked a felesleges, örömtelenül telt órák?
Amíg célt ér egy középfokúra éhes tanuló hány boldog és hány szenvedéssel töltött óra áll mögötte? (Hogy jön ide az öröm? Nos, a hagyományos oktatási rendszerben valóban kevésszer fordul meg ez a szó. Pedig az öröm maga a csatorna, amelyen az információkat belsővé tesszük. Ha a tanulásban nincsen öröm, úgysem megy belénk semmi. Ugye, éreztél már ilyet?) Számoljuk ki, mennyi időt töltött a példatanulónak a nyelvtantanulással, példamondatok utánzásával, szókincsbővítéssel, tesztekkel? És mennyit gyakorolt valós helyzetben? Hány külföldit igazított útba? Hány nyaraláson mert hozzászólni az emberekhez? Hány filmet nézett meg felirat és szinkron nélkül? Hány regényt olvasott el eredetiben? Ha azt mondjuk, hogy a „laborkörülmények” között eltöltött idő éves szinten 100 óra, a valódi nyelvhasználat pedig minden kommunikációs készség gyakorlását beleértve sem éri el a tízet, azt elfogadod most a számoláshoz?
És mi legyen az óradíja ennek a tanulónak? Erre a kérdésre a legnehezebb válaszolni. A fentieken kívül még számtalan adatot kellene hozzá begyűjtenünk. A mi megkérdezésünk alapján, egy közepes önbizalommal és havi költségvetéssel rendelkező tanuló erre 2000 Ft-ot mond. Maradjunk most ebben.
Nézzük az eddigieket számokban kifejezve, negyedik osztálytól az érettségi évéig, azaz hét évre vetítve:
Miből állt a felkészülés?
|
mennyiség |
egység |
egységár |
ár |
Iskolai angolórák |
392 |
óra |
0 |
0 Ft |
Nyelvkönyvek, szótárak, egyéb kellékek |
21 |
db |
2000 Ft |
42000 Ft |
Különórák (6 éven át) |
336 |
óra |
3000 Ft |
1008000 Ft |
Nyelvkönyvek, szótárak, egyéb kellékek |
20 |
db |
2000 Ft |
40000 Ft |
Önálló tanulással töltött idő |
100 |
óra |
2000 Ft |
200000 Ft |
Valós helyzetben gyakorlással töltött idő |
10 |
óra |
2000 Ft |
20000 Ft |
Nyelvvizsgadíj |
2 |
alkalom |
25000 Ft |
50000 Ft |
összesen: |
1360000 Ft
|
A statisztikák javulnak, ha második, harmadik idegen nyelvről van szó. És az is remek hír, hogy az így megszerzett középfokú után példatanulónk már szinte fele ennyiért szert tehet egy felsőfokúra ugyanabból a nyelvből.
Miért kerül 330000 Ft-ba életed utolsó nyelvtanfolyama? Erre még mindig nem válaszoltunk, de téged már igazán nem szeretnénk átlagoló sablonba tenni. Olvasd el inkább ezt az oldalt, és számold ki, neked mennyit ér a célod elérése, ami természetesen elsőre is lehet a felsőfokú. De lehet, hogy még ennél is izgalmasabb céljaid vannak?
Szeretettel várunk! Írj, ha további kérdésed van.